Így történt, hogy Japán lecsúszott, s immár Németország a világ harmadik gazdasági hatalma

Nincs megállás: bár az amerikai után a japán volt a világ második gazdasága, 2010-ben a brutális gyorsasággal erősödő Kína beelőzte, így Japán már csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott. Egészen mostanáig: ugyanis, mint az Euronews kiszúrta, 2023 negyedik negyedévében Németország beelőzte. Ez a nyers számok nyelvén annyit tesz, hogy

(összehasonlításképpen: a magyar GDP ezeknek úgy a huszonötöde, 180-200 milliárd dollár körül mozog).

A japán kormány jelentése szerint a kormány éves szinten 0,4%-kal zsugorodott október-december között, előtte pedig 2,9-cel, vagyis a gazdaság technikai recesszióban van.

Persze mindez amerikai dollárban igaz; a nominális, USA-dollárban számított GDP-visszaesés egy része mögött ugyanis a gyengülő papán valuta áll.

Szóba került egy rakás megoldás: devizaintervenció a jen érdekében (vagyis a devizatartalékból jen vásárlással felpumpálni az árfolyamot), ami történt már 2022 őszén is, ellenben 20 milliárd dollárnyi devizájába került a szigetország kormányának. Ez azonban egyszersmind előrejelezte, hogy zűrös idők jönnek, hiszen hasonlóra utoljára 24 évvel korábban volt példa.

Közgazdászok szerint, idézi az Euronews,

Nem mellesleg a kormány áfaemelése sem lendített a versenyképességen és a fogyasztáson.

Az egész történet azonban strukturálisan problémás: az elmúlt évtizedekben Japán gazdaságának teljesítményét alapvetően befolyásolta a hosszú távú stagnálás, ami részben a kilencvenes évek bankválságára és a deflációs spirálra vezethető vissza. Ezek a problémák részben a hitelexpanzió révén létrejött „buborékgazdaság” következményei, amelyek hasonlóságot mutatnak az Egyesült Államokban megfigyelhető gazdasági lassulással. Japánban a magas megtakarítási ráta és a fogyasztás csökkenő tendenciája, valamint a felhalmozódott rossz hitelek jelentenek komoly kihívást.

Nem véletlen, hogy Fumio Kisida miniszterelnök a törvényhozás előtt aggodalmát fejezte ki: szerinte az ország az összeomlás szélén áll, és sürgős intézkedésekre van szükség a gyermekvállalás és gyermeknevelés ösztönzése érdekében.

A 2021-es évben a lakosság száma 726 ezerrel 125,9 millióra csökkent, míg a 65 éves vagy annál idősebbek aránya elérte a rekordnak számító 29%-ot. A termékenységi ráta 1,2-re zuhant, az ország népessége 2060-ra 90 millióra csökkenhet, és túlsúlyba kerülnek a nyugdíjaskorúak.

Mellesleg az, hogy Németország beelőzte Japánt, korántsem jelenti ugyanakkor, hogy a németek jól állnának, jegyzi meg a lap; januári gazdasági adatai a covid-válság idejét idézik, gazdasági növekedése legfeljebb a 2023-as 0,3 százalékos visszaesést tudja majd kompenzálni, 2025-re meg 1,2 százalékos bővülést várnak; itt egyébként a krónikus munkaerőhiány az egyik fő gond. Mondjuk ők megoldják migrációval...

***

Nyitókép: MTI/ EPA/ Alex Plavevski